Szem előtt tartandó, hogy az adekvát gyógyszeres terápia elmaradása nagyobb egészségkárosodást okozhat a várandós nőknek és a magzatnak, mint a megfelelően véghez vitt, szakszerű kezelés. A következőkben bemutatjuk, hogy a kismamák leggyakoribb panaszainak az enyhítésére milyen OTC-gyógyszerek ajánlhatók.
A terhesség alatti gyógyszeralkalmazás a gyógyszerterápia egy ingoványos, de – a tapasztalatok és az információk gyarapodásával párhuzamosan – egyre inkább feltérképezett területe. Leszögezendő, hogy minden várandós nő panasza egyedi esetként kezelendő, és a gyógyszerelésükkel kapcsolatos tanácsadás során lényeges a kockázat és a haszon mérlegelése, a gyógyszerek alkalmazási előírásaiban írtak tanulmányozása és szükség esetén az orvoshoz irányítás.
Fájdalomcsillapítás
A várandós nők 40%-ánál fordul elő fejfájás, és akár 68%-ukat kínozhatja derékfájás; így a gyermekvárás 9 hónapja alatt óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy milyen hatóanyagú gyógyszerrel csillapítható a fájdalom – a magzat és a kismamák biztonságát is szem előtt tartva.
A fájdalomcsillapítók között első vonalbeli szernek számít a paracetamol. Adagolásánál lényeges, hogy a napi dózis ne lépje túl a 4000 mg-ot. Vizsgálatok alapján a terhesség alatti paracetamolalkalmazás a megszülető gyermeknél mintegy harmadával növeli az asztma kockázatát. Emellett nemrégiben további aggályok merültek fel, miszerint a terhesség alatti paracetamolkezelés a megszülető gyermeknél növeli a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és az autizmus spektrumzavar kialakulásának esélyét. 2021-ben az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (American College of Obstetricians and Gynecologists) egy állásfoglalást adott ki, miszerint nem igazolható teljes bizonyossággal a terhesség alatti paracetamolalkalmazás és az említett negatív kimenetek közötti kapcsolat [1].
Kijelenthető, hogy a terhesség alatti fájdalom csillapításában a paracetamolt a legbiztonságosabban alkalmazható analgetikumnak tekintik. Fájdalom esetén a legalacsonyabb hatásos dózisának a lehető legrövidebb ideig való használata javasolt [3].
A paracetamol koffeinnel kombinált formában is alkalmazható, ügyelve arra, hogy a napi koffeinbevitel (beleszámítva az itallal, gyógyszerrel bevitt mennyiséget is) ne lépje túl a 200 mg-ot [1].
A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) terhesség alatt csak orvosi javaslatra adhatók, akkor is főként a második trimeszterre szorítkozva; az első trimeszterben és a 20. gesztációs hetet követően kerülendő az alkalmazásuk [1].
Az 1. trimeszterben való NSAID-alkalmazás a vetélés lehetséges emelkedett kockázatával társul. A várandósságot tervező nőket óva kell inteni az NSAID-alkalmazástól. Az NSAID-ok viszonylag biztonságos választásnak bizonyulhatnak a 2. trimeszterben. Evidenciák alapján az ibuprofénalkalmazás kevésbé függ össze a terhesség alatti nem kívánatos kimenetekkel, mint a diklofenák vagy az indometacin alkalmazása. Az NSAID-alkalmazás mellőzendő a 3. trimeszterben, különösen a 30. gesztációs hetet követően [3]. Vizsgálatok alapján az NSAID-alkalmazás a magzatvíz csökkent mennyiségével (oligohydramnion), a ductus arteriosus korai záródásával, valamint az anyáknál és az újszülötteknél fellépő véralvadási zavarokkal (anyánál fokozott vérzési rizikó, újszülöttnél intracranialis haemorrhagia) járhat együtt [3].
A topikálisan alkalmazott NSAID-készítmények hatóanyag-tartalmának csak kis része jut be a szisztémás keringésbe (szisztémás biohasznosulás 2–10%), azonban szakirodalmi adatok alapján az alkalmazásukhoz hasonló nem kívánatos hatások köthetők, mint az orálisan adagolt NSAID-okéhoz, így az alkalmazásuk csak egyéb terápiákra nem reagáló esetekben, elsősorban a 12 és a 20. gesztációs hetek közti időszakban, kizárólag orvosi javaslatra történhet [1].
Hazánkban gyakran alkalmazott analgetikum a metamizol, amelynek a terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben – orvosi javaslatra – a metamizol egyszeri adagjai elfogadhatók az első és a második trimeszterben, ha egyéb terápiás alternatíva nincs. Máskülönben a metamizol alkalmazása általában nem ajánlott az első és a második trimeszterben. A harmadik trimeszterben történő alkalmazás fetotoxicitással (vesekárosodás és ductus arteriosus constrictio) társult, ezért a metamizol alkalmazása a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt [2].
A fájdalom megelőzését illetően: a migrénes fejfájás profilaxisában eredményre vezethet a napi 400–800 mg-os magnéziumbevitel, amely vizsgálatok szerint csökkenti a migrénes epizódok gyakoriságát, súlyosságát és időtartamát [1].
Lázcsillapítás
A terhesség alatt fellépő láz közel kétszeresére növeli az ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) kialakulásának a kockázatát. Emellett, várandósság alatti láz esetén, különösen akkor, ha az az első trimeszterben lép fel, megnő az idegrendszeri fejlődési rendellenességek (OR=1,24), köztük az autizmus-spektrumzavar (OR=1,15) kialakulásának a rizikója is [1].
Egy több mint tízezer kismama bevonásával végzett vizsgálat rámutatott arra, hogy a lázcsillapítás ugyan nem csökkenti az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kockázatát, ellenben a lázcsillapítás hiánya és a három napon túl fennálló láz növeli a kockázatát annak, hogy az újszülött idegrendszeri fejlődési rendellenességgel jön világra [1].
Lázcsillapításra paracetamol alkalmazása ajánlható [1].
Náthás panaszok és szisztémás allergiás tünetek kezelése
A kismamák egyik gyakori panasza az orrdugulás. Az ok felső légúti fertőzés, illetve légúti allergia mellett hormonális hatásokra visszavezethető ún. terhességi rhinitis is lehet. Felmérések szerint a gyermeket váró nők 18–30%-a krónikus allergiás rhinitisszel küzd, és 30%-uknál a panaszok romlanak a terhesség alatt. A terhességi rhinitisz sem ritka, akár minden 3. gyermeket váró nőnél előfordulhat. Az orr- és orrmelléküregek átjárhatóságának az elősegítésére a hipertóniás sóoldattal történő orröblítés biztonságos megoldást kínál [1].
Az allergiás panaszok enyhítésére a terhesség alatt is javasolható az intranazális vagy orális H1-antihisztamin-alkalmazás. Az orális készítmények közül preferálandók a régebb óta ismert hatóanyagúak (pl. cetirizin), mivel azokkal kapcsolatban nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre [1,2].
A dekongesztáns hatóanyagú (fenilefrin, oximetazolin, nafazolin, tramazolin, tuaminoheptán, xilometazolin) nazális készítmények első trimeszterben való alkalmazása kerülendő. Kohorszok és esettanulmányok alapján az első trimeszterben történő szimpatomimetikus dekongesztáns-expozíció a szívet, az emésztőrendszert, a végtagokat és a fület érintő születési rendellenességekkel hozható kapcsolatba [1].
Hányáscsillapítás
A kismamák 50–80%-a hányingerrel szembesül a terhessége alatt, főként az első trimeszterben, és minden második várandós nő hány is.
A tünetek enyhítésére biztonságosan alkalmazható a B6-vitamin (piridoxin) napi 3-4×10–25 mg/nap dózisokban [1].
Számos esetben a gyömbér alkalmazását (1000–1500 mg/nap, 2-4 részre osztva bevéve) javasolják a hányinger és a hányás ellen, elsősorban az első trimeszterben, mivel az alkalmazása a 17. gesztációs hetet követően a hüvelyi vérzések és a koraszülés fokozott kockázatával függhet össze. Az első trimeszterben történő gyömbéralkalmazás hatásosabb a placebokezelésnél, és annak hatásossága a B6-vitamin-kezelésével mérhető össze az enyhe, mérsékelten erős terhességi hányinger kezelésében [1].
Gyomorégés kezelése
A gyomorégés és a refluxbetegség gyakori a kismamáknál, és egyes vizsgálatok alapján akár 80%-uknál is jelentkezhet a várandósság hónapjai alatt. A kezelésére elsősorban kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacidok ajánlhatók. A bizmut-szubszalicilát antacidum terhesség alatti alkalmazása kerülendő. A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) adása elsősorban az anyai és magzati só- és folyadékháztartás megzavarása, a metabolikus alkalózis veszélye miatt nem javasolt [1].
A hisztamin-2-receptor antagonisták (H2-antagonisták), így a famotidin alkalmazása a rendelkezése álló adatok ismeretében elfogadható [1].
A protonpumpagátlók (PPI) (ezomeprazol, pantoprazol kapható vény nélkül) alkalmazására elsősorban a második és a harmadik trimeszterben kerülhet sor, orvosi javaslatra, azok alkalmazása ugyanis a minor fejlődési rendellenességek emelkedett rizikójával járhat együtt [1,2].
Puffadás kezelése
A bélgázok fokozott jelenléte zavaró méreteket ölthet. A hasfeszüléssel járó puffadást szimetikontartalmú vény nélkül kapható gyógyszerekkel lehet kezelni. A szimetikon a várandósság alatt is biztonsággal alkalmazható, hiszen egy farmakológiailag inert vegyületről van szó, amely nem szívódik fel a bélből, hanem helyben fejti ki a hatását. A szimetikon a nagy légbuborékokat képes sok apró légbuborékra felszakítani; amik azt követően már távozni tudnak a bélcsatornából [2].
Hasmenés kezelése
A várandósság alatti hasmenés oka általában vírusos vagy bakteriális fertőzés, de a stressz vagy akár a nagyobb mennyiségben szedett magnézium is okozhat lágyabb székletet, hasmenést.
Hasmenés esetén a legfontosabb teendő a folyadék- és elektrolitpótlás; ebből a célból ideális megoldásnak az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazása bizonyul.
A hasmenéses panaszok enyhítésére várandósság alatt is biztonsággal adható az aktív szén. Ennek a fajlagos felülete igen nagy, és képes a gyomorban és a bélcsatornában lévő toxikus anyagokat adszorbeálni és a széklettel kiüríteni. Az aktív szén hosszú távú szedése azonban nem javasolt, hiszen az tápanyagokat és vitaminokat is megköthet a felszínén, és ilyen módon hiányállapotokhoz vezethet.
A várandósság második és harmadik trimeszterében a zselatinos-tannátos készítmények is alkalmazhatók a hasmenéses panaszok enyhítésére. Ezek a szerek a bélfal mechanikus bevonása révén fejtik ki kedvező hatásukat. A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a szakemberek jelentős része javasolja a probiotikumok alkalmazását a hasmenéses kismamák számára.
Várandósság alatt kerülendők a loperamidot, racekadotrilt, bizmutsókat vagy dioszmektitet tartalmazó gyógyszerek. Ezeknél viszonylag kevés adat áll rendelkezésre a terhesség alatti használatot illetően, és biztonságossági megfontolásból javasolt a mellőzésük [4].
Székrekedés kezelése
A székrekedés a várandós nők 25–40%-ánál fordul elő. A kezelésére elsősorban a széklettömeget növelő rost (pl. útifűmaghéj) fogyasztása javasolható. A kismamák egy részénél a vaspótlás céljából adagolt vaskészítmények vezetnek székrekedéshez. Esetükben kétnaponta javasolt a rostpótlás [1].
Terhesség alatti székrekedésben kedvező hatású lehet a több, különféle baktériumtörzset tartalmazó probiotikumok alkalmazása. Ismert pilotvizsgálat, amely különféle Bifidobacteriumok és Lactobacillusok megfelelő kombinációjának alkalmazásához köti a székletgyakoriság jelentős emelkedését, a hasi fájdalom csökkenését és az inkomplett székelésérzet enyhülését; már két hét probiotikum-alkalmazást követően [5].
Székletlágyítási célból adhatók ozmotikus laxatívumok is, elsősorban a polietilénglikol-tartalmúak (macrogol) [1].
Aranyeres panaszok enyhítése
Amennyiben az aranyeres panaszok elsőként várandósság alatt lépnek fel vagy a panaszok a terhesség alatt súlyosbodnak, orvoshoz kell irányítani a kismamát.
Aranyérbetegség esetén terhesség alatt is alkalmazható külsőlegesen helyi érzéstelenítőként prokain, érösszehúzóként efedrin, illetve használhatók az Escherichia coli- vagy cickafarkolaj-tartalmú készítmények is.
A diozmin és heszperidin belsőleges alkalmazását tanácsos orvossal egyeztetni [4].
Allergiás, viszketéses bőrpanaszok kezelése
Allergiás bőrpanaszok, köztük például a csalánkiütés vagy a rovarcsípést követő viszketés és duzzanat helyi kezelésére a H1-antihisztamin dimetindéntartalmú külsőleges gyógyszerek alkalmazhatók. A rovarcsípéssel vagy kisebb területet érintő ekcémával összefüggő viszketés kezelésében kedvező hatásúak lehetnek az alumínium-acetát-tartarát-borátot tartalmazó krémek [2].
Aknés bőrpanaszok enyhítése
A bőr tisztátlanságainak kezelésében – várandósság esetén is – első lépés a megfelelő pH-értékű, hipoallergén arclemosók alkalmazása. A korszerűtlen szappanos lemosás helyett kíméletes, de hatékony arclemosókat kell alkalmazni.
A pattanásos bőr ecsetelésére, kenésére szolgáló oldatok vagy ceruzaszerű stiftek hatóanyagként általában benzoil-peroxidot vagy szalicilsavat tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok a terhesség hónapjaiban is alkalmazhatók [1,6]. A készítmények a pórusokban felgyülemlett, elpusztult sejteket „oldják fel”, a felesleges zsírt, a faggyút és a jelenlévő baktériumokat távolítják el, ily módon tisztává, átjárhatóvá téve a pórusokat.
Tetvesség kezelése
A legbiztonságosabb megoldás az, ha a kismama kémiai anyagok, irtószerek alkalmazása nélkül próbál meg a tetvektől és a hajszálakra ragasztott tetű-petéktől, az ún. serkéktől megszabadulni. Ehhez speciális, sűrű fogazatú tetűfésűk állnak rendelkezésre.
Emellett, a várandósság hónapjai alatt is biztonsággal alkalmazhatók az olajo(k)at és/vagy a dimetikon hatóanyagot tartalmazó készítmények tetűirtásra. A kókuszolaj, ánizsolaj vagy repceolaj, esetleg ásványiolaj-alapú szerek bevonják a tetveket, befolynak a légzőnyílásaikba és azokat elzárva pusztítják el az élősködőket[4].
Herpesz, ajakherpesz kezelése
A herpeszvírusok okozta fertőzések, köztük az ajakherpesz és a genitális herpesz a várandósság alatt is felléphetnek. Míg az ajakherpesz kezelése bizonyos patikaszerekkel otthon is kivitelezhető, addig genitális herpesz esetén orvoshoz kell fordulni.
A herpesztapaszok terhesség alatt is biztonsággal alkalmazhatók, hiszen azok gyógyszeres hatóanyagot nem tartalmaznak, a hatásuk kulcsa a speciális géles hidrokolloid anyaguk. A herpesztapaszos lezárás nedves mikrokörnyezetet biztosít a gyorsabb gyógyuláshoz, megakadályozza azt, hogy környezeti szennyezők bejussanak a herpeszes területre, illetve meggátolja azt, hogy a lézióból kiszabaduló vírusok másokat megfertőzzenek [4].
A 2. és 3. trimeszterben karbenoxolont tartalmazó készítmény használható napi 4 alkalommal, a herpeszes léziók gyógyulásáig [2].
Bőrgombásodás kezelése
A terhesség alatti gombás bőrfertőzések kezelésében a legtöbb tapasztalat az azolszármazékokkal áll rendelkezésre. A klotrimazol vagy bifonazol külsőleges alkalmazása vagy a fejbőr gombás fertőzése esetén a ketokonazol-tartalmú sampon alkalmazása várandós nők számára is kezelési lehetőséget kínál – elsősorban a második és a harmadik trimeszterben [2].
Hüvelygomba kezelése
Egyes tanulmányok alapján a koraszülések mintegy 10-15 %-áért a hüvely felszálló – azaz a belső női nemi szervekre, a petevezetékre, petefészekre és a méhre is átterjedő – bakteriális és gombás infekciói felelősek. Mindez indokolja azt, hogy a várandós nő intim fertőzés gyanúja esetén orvoshoz forduljon.
A terhesség alatt is alkalmazható antimikotikumok közül az elsőként választandók közé tartozik a klotrimazol, amelynek számos készítménye (pl. krém, hüvelytabletta) recept nélkül is kapható. Több ezer várandós nő terhességét követték nyomon, akik a kilenc hónap alatt klotrimazoltartalmú készítmény(eke)t használtak. Úgy találták, hogy a magzati fejlődési rendellenességek gyakorisága nem gyakoribb a klotrimazolkezelés következtében [7].
Ügyelni kell arra, hogy várandósság alatt a hüvelykúpok és hüvelytabletták alkalmazásának módja eltérő a nem terhes nőknél előírt alkalmazástól. Terhesség esetén a méhnyak mechanikus irritációjának veszélye miatt a felhelyezés nem mélyen a hüvelybe, hanem csak a hüvelybemenetbe javasolt (általában applikátor nélkül) [2,7].
Lábszárgörcs kezelése
A várandós nők körülbelül 30 %-át érintik a lábszárgörcsök, amelyek gyakran éjjel jelentkeznek.
A terhesség alatti lábszárgörcsök kezelésében vizsgálatok utalnak a magnézium-szupplementáció pozitív hatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is az orális magnéziumpótlást ajánlja a kezelésére összhangban azzal, hogy a 300–360 mg/nap dózisú magnéziumbevitel 50%-kal csökkenti a lábszárgörcsök gyakoriságát [8].
Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény
.png)
Dr. Budai Marianna PhD.
Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerészek
Hivatkozások
[1] Powers EA et al. Over-the-Counter Medications in Pregnancy. Am. Fam. Phys. 2023;108:360–369.
[2] www.ogyei.gov.hu; 2025.11.05.
[3] Black E et al. Medication use and pain management in pregnancy: A critical review. Pain Pract. 2019;19:875–899.
[4] Budai L és mtsai. 2×9 hónap biztonságban. Mit szedhetek és mit nem? Galenus Kiadó, Budapest, 2020.
[5] de Milliano I et al. Is a multispecies probiotic mixture effective in constipation during pregnancy? 'A pilot study'. Nutr J. 2012;11:80.
[6] Bozzo P et al. Safety of skin care products during pregnancy. Can Fam Physician. 2011;57(6):665– 667.
[7] https://www.nhs.uk/medicines/clotrimazole/pregnancy-breastfeeding-and-fertility-while-using-clotrimazole-cream-spray-and-solution/; 2026. 03. 16.
[8] Jouanne M et al. Nutrient requirements during pregnancy and lactation. Nutrients 2021; 13:692.