Székrekedés alatt a heti 3-nál kevesebb, nehezen, erőlködve ürített székelést értjük.
A székrekedés kialakulásában szerepet játszhat a nem megfelelő életmód, a csökkent mozgásmennyiség, az elhízás, a nem megfelelő táplálkozás (azaz a kevés rostbevitel), illetve ha a beteg nem fogyaszt naponta elegendő mennyiségű vizet.
Egyes gyógyszerek is okozhatnak székrekedést mellékhatásként (opioid agonisták, narkotikumok, kalcium-csatorna blokkolók, pszichotróp szerek, antikolinerg szerek).
A székrekedés kezelésére többféle helyileg alkalmazható készítmény áll rendelkezésre. Ezek közé tartoznak a végbélbe helyezhető hashajtó kúpok és klizmák, amelyek elsősorban az alsó bélszakaszban fejtik ki hatásukat.
Előnyük, hogy a szájon át alkalmazott hashajtókhoz képest közvetlenül a végbélben vagy annak környezetében hatnak, ezért gyorsabb székletürítést tesznek lehetővé, hatásuk 30 percen belül jelentkezik.
Hogyan hatnak a hashajtó kúpok?
A hashajtó kúpok olyan szilárd gyógyszerformák, amelyeket a végbélbe kell helyezni. A testhőmérséklet hatására a kúp felolvad, szétesik, és a benne található hatóanyag felszabadul.
A végbélben alkalmazott készítmények többféle hatásmechanizmussal segíthetik a székletürítést. A glicerin hatóanyagot tartalmazó kúpok vizet tartanak vissza, növelik a széklet mennyiségét és fokozzák a perisztaltikát.
Léteznek bisacodyl hatóanyagtartalmú kúpok, amelyek bélfalizgató és szekréciófokozó hatással rendelkeznek. Csak átmenetileg, maximum 2 hétig javasolt alkalmazásuk, mert hozzászokást okozhatnak.
Hogyan működik a klizma?
A klizma rektális folyékony gyógyszerforma. A bevitt folyadékmennyiség kitágítja a rectumot (végbelet), a bélfal feszülését idézi elő, ezáltal székelési ingert hoz létre.
A klizmák ezért különösen akkor lehetnek hatékonyak, ha a széklet a végbél alsó szakaszában rekedt vagy jelentősen besűrűsödött.