A B-vitaminok a szervezetben nélkülözhetetlen, életfontosságú organikus vegyületek. Bár kémiai felépítésüket tekintve önálló és diverz molekulák, biokémiai alapfunkciójukat tekintve szorosan összefonódnak.
Szinte kivétel nélkül koenzimként vagy azok előanyagaiként (prekurzoraiként) működnek: olyan biológiai katalizátorok, amelyek nélkül a sejtszintű energiatermelés (ATP-szintézis), a makrotápanyagok metabolizmusa, a DNS-replikáció és az idegrendszeri transzmitterek szintézise teljesen leállna.
Felszívódás és biohasznosulás
A felszívódás és hasznosulás szempontjából kritikus tényező a molekulák oldhatósági profilja. Míg a természetes B-vitaminok alapvetően vízben oldódó vegyületek – ami korlátozott szöveti tárolást és a felesleg gyors, vizelettel történő ürülését jelenti –, a modern gyógyszerészet létrehozott olyan zsíroldékony (lipofil) változatokat is, amelyek radikálisan felülmúlják a klasszikus formák biohasznosulását.
Ez a farmakológiai különbség közvetlenül meghatározza a terápiás hatékonyságot, különösen a neurológiai és anyagcsere-betegségek kezelésében.
B1-vitamin – Tiamin és benfotiamin
A tiamin-pirofoszfát (TPP) a szénhidrátok és elágazó láncú aminosavak lebontásáért felelős enzimek alapvető kofaktora. A hagyományos, vízben oldódó tiamin-hidroklorid felszívódása a bélrendszer telíthető transzportere miatt limitált.
Ezzel szemben a benfotiamin egy szintetikus, zsíroldékony S-acil-tiamin származék (prodrug). Szájon át történő bevétel után a bélben defoszforilálódik, lipofil tulajdonsága révén passzív diffúzióval, transzporterek nélkül jut át a sejtmembránokon, és a vörösvértestek szabad tiaminná alakítják.
A zsíroldékony verzió több hónapon keresztül tartó magas dózisú szedése idegkárosodáshoz vezethet, mivel felhalmozódhat az idegsejtek mielinhüvelyeiben.
A benfotiamin akár 360%-kal magasabb szöveti tiaminkoncentrációt képes elérni az ideg- és érvédő sejtekben, mint a sima tiamin. Klinikailag jelentős, mivel aktiválja a transzketoláz enzimet, ezáltal gátolja a magas vércukorszint miatt kialakuló, sejtkárosító glikációt és az AGE-k képződését.
Napi szükséglet (RDA): 1,1–1,2 mg
Terápiás alkalmazás: neuropátiás fájdalom, diabéteszes polineuropátia vagy krónikus alkoholizmus esetén napi 100–600 mg benfotiamin.
B2-vitamin – Riboflavin
A sejtlégzés és az elektrontranszport-lánc két kulcsfontosságú koenzimének, a FAD-nak és FMN-nek az alapja. Nélkülözhetetlen a vas-anyagcseréhez és a szervezet belső antioxidáns rendszerének (glutation-reduktáz) működéséhez.
Napi szükséglet (RDA): 1,1–1,3 mg
Klinikai alkalmazás: a mitokondriális energiahiányra visszavezethető migrén profilaxisában napi 400 mg riboflavin tartós szedését alkalmazzák.
B3-vitamin – Niacin
A B3-vitamin, más néven niacin, egy gyűjtőnév, amely két fő kémiai vegyületet takar: a nikotinsavat és a nikotinamidot / niacinamidot.
A sejtek univerzális energia-valutáját biztosító NAD+ és NADP+ koenzimek prekurzora, amely több mint 400 enzimatikus reakcióban vesz részt, beleértve a DNS-károsodások helyreállítását (PARP enzimeken keresztül).
Nikotinsav és nikotinamid közötti különbség
A nikotinsav (niacin) nagy dózisban értágulatot, úgynevezett „niacin-flushingot” – bőrpírt és forróságérzetet – okozhat.
A nikotinamid variáns nem rendelkezik ezzel a mellékhatással. A nikotinsav nagy dózisban csökkentheti a koleszterinszintet, a niacinamidnak azonban nincs ilyen hatása.
Napi szükséglet (RDA): 14–16 mg
Terápiás alkalmazás: hiperkoleszterinémia esetén, szigorú orvosi felügyelet mellett napi 500–2000 mg tiszta nikotinsavat is alkalmaznak. Általános sejtvédelmi célokra a nikotinamid forma ajánlott, amelyet leginkább kozmetikumokban használnak.
B5-vitamin – Pantoténsav
A koenzim-A (CoA) molekuláris vázát alkotja, amely a Szentgyörgyi–Krebs-ciklusba belépő acetilcsoportok hordozója, így a zsírsavak, koleszterin és a szteroidhormonok szintézisének alapja.
Megfelelő beviteli szint: 5 mg
Klinikai alkalmazás: sebgyógyulás felgyorsítására, nyálkahártya-regenerációra vagy a mellékvese támogatására napi 100–500 mg kalcium-pantotenát formát használnak fel.
B6-vitamin – Piridoxin, piridoxál és piridoxamin
Aktív biológiai formája a piridoxál-5-foszfát (PLP), amely az aminosav-metabolizmus, a glikogén-bontás és a neurotranszmitterek (szerotonin, dopamin, GABA, melatonin) szintézisének kötelező kofaktora.
A B9- és B12-vitaminokkal együtt közvetlenül szabályozza a toxikus homocisztein szintjét.
Átlagos napi szükséglet: 1,3–1,7 mg
Terápiás alkalmazás: terhességi hányinger (hyperemesis gravidarum) esetén doxilaminnal kombinálva napi 30–50 mg, bizonyos ideggyulladások esetén pedig magasabb dózisok adhatóak.
Fontos: a B-vitaminok közül a piridoxin az egyetlen, amelynél fennáll a túladagolásból eredő toxicitás veszélye. Napi 100–200 mg feletti krónikus, több hónapos szedése reverzibilis szenzoros neuropátiát (zsibbadást) okozhat.
B7-vitamin – Biotin
A zsírsav-szintézist, a glükoneogenezist és az aminosavak lebontását végző karboxiláz enzimek prosztetikus csoportja. Szerkezeti szinten támogatja a keratin fehérje mátrixát.
Élettani minimum: 30 mikrogramm (mcg)
Terápiás alkalmazás: bőrgyógyászati és hajgyógyászati indikációk esetén – alopecia, törékeny köröm szindróma – napi 2000–5000 mcg (2–5 mg) adagolást alkalmaznak a keratinociták osztódásának serkentésére.
B9-vitamin – Folsav és folát
Az egy szénatomos széncsoportok transzferéért felelős a DNS és RNS szintézise, valamint a sejtosztódás során.
Gyógyszerészetileg kritikus az alapanyag megválasztása: a szintetikus folsavnak egy összetett enzimrendszeren (DHFR, MTHFR) kell átmennie, hogy aktív formává váljon.
Az európai lakosság jelentős része rendelkezik az MTHFR gén mutációjával, így náluk a folsav nem tud megfelelően átalakulni. Számukra a közvetlenül bioaktív 5-MTHF (metil-folát) forma bevitele a javasolt, különben hiányállapotok lépnek fel.
Normál felnőtt szükséglet: 400 mcg
Terhesség tervezésekor és az első trimeszterben: a velőcső-záródási rendellenességek prevenciójára napi 400–800 mcg aktív folát az orvosszakmai standard ajánlás.
B12-vitamin – Kobalamin
Egyedülálló fémorganikus molekula, amely a DNS-szintézishez és az idegsejtek axonjait szigetelő mielinhüvely fenntartásához szükséges.
Felszívódásához a gyomorban termelődő intrinsic faktor (IF) jelenléte, valamint megfelelő gyomorsav-környezet kell.
Szintetikus formája a cianokobalamin, de a fiziológiailag preferált, közvetlenül hasznosuló koenzimformái a metilkobalamin és az adenozilkobalamin.
Általában a savcsökkentők is rontják a felszívódást. A kalcium elengedhetetlen a felszívódásához, a B9-vitamin pedig a hasznosulásához.
Napi szükséglet (RDA): 2,4 mcg
Hiányállapotok esetén: felszívódási zavarok, időskori atrófiás gastritis, metformin-kezelés vagy szigorú vegán étrend esetén napi 500–1000 mcg orális metilkobalamin, súlyos vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) esetén pedig intramuscularis injekció szükséges.
Miért érdemes B-komplexben gondolkodni?
Fontos megjegyezni, hogy orvosszakmai szempontból, ha nem kifejezetten egyetlen B-vitamin-típust szeretnénk pótolni vagy egy meghatározott hatást kiaknázni, akkor érdemes őket komplex formában szedni. Sok ponton a felszívódásuk és hasznosulásuk összefonódik, segítik egymást, így együtt alkalmazva jobban hathatnak, mint külön-külön.