Az allergiás megbetegedések globális prevalenciája az elmúlt évtizedekben folyamatos növekedést mutat. A klímaváltozás miatti hosszabb pollenszezonok és a környezeti ártalmak jelentősen megterhelik a lakosság immunrendszerét.
A legfrissebb nemzetközi klinikai irányelvek (mint az ARIA-EAACI protokollok) paradigmaváltást hoztak a középsúlyos és súlyos allergiás rhinitis első vonalbeli ellátásában. A korábbi monoterápiákkal szemben a szakmai konszenzus ma már a kombinált intranazális készítményeket – például az antihisztamin és kortikoszteroid együttes alkalmazását – javasolja a gyorsabb és hatékonyabb gyulladáscsökkentés érdekében. Ezzel párhuzamosan az első generációs szedatív antihisztaminok alkalmazása a modern orvoslásban háttérbe szorult.
Természetesen továbbra is elérhetőek, szájon keresztül szedhető (perorális alkalmazású) tabletták. Ezek az allergia összes tünetére hatnak. Forgalomban vannak első, másod és harmadik generációs antihisztaminok is. Ezenkívül lokális alkalmazású kenőcsök, amelyek a bőr tünetek enyhítésére szolgálnak.
Viszont az egyetlen valódi betegségmódosító eljárás továbbra is az allergén-specifikus immunterápia (AIT). Az AIT célja az immunrendszer fokozatos hozzászoktatása az allergénhez, megváltoztatva a Th2-típusú immunválaszt és szabályozó T-sejteket indukálva. A hagyományos, klinikán végzett injekciós (szubkután) kezelések mellett ma már kiemelt szerepet kapnak a tűmentes, otthon is alkalmazható szublingvális (nyelv alatti) tabletták és cseppek (SLIT). A legújabb kutatási trendek között szerepel az intralimfatikus (nyirokcsomóba adott) immunterápia, valamint az mRNA-alapú allergia vakcinák fejlesztése, amelyek rövidebb kezelési idővel ígérnek tartós immuntoleranciát.
Minden allergia esetén más szabály alkalmazható, mivel pl.: egy állatszőr allergia esetén a Szublingvális oldatok egész évben alkalmazandók, ha hatásosnak bizonyul a terápia akkor, az első 4 hónap után már akár 70-80% tünet csökkenést lehet tapasztalni de folytatni kell a terápiát ami napi szintű gyógyszer alkalmazást igényel 3-4 évig, és utána 8-12 évenként meg kell ismételni a terápiát. Egy ilyen terápia elkezdése előtt számos vizsgálaton keresztül esik a páciens, hogy az orvos el tudja kezdeni a terápia beállítását. Ezzel szemben szezonális allergia esetén, a szezon előtt egy szűk időablakban lehet elkezdeni a terápiát, hogy hatásos legyen a megfelelő pollen szezonban és természetesen nem kell egész évben alkalmazni, de valószínűleg minden évben abban a periódusban szükség lesz az alkalmazásra amikor épp jelen van az allergén pollen a levegőben.
Ami még fontos, hogy a terápia mindig csak egy allergén ellen hat, tehát ha valaki macska ellen kap terápiát, de kutyára is allergiás, akkor a kutyák esetében a tüneteke ugyanúgy megmaradnak, vagy ha több féle pollenre van allergia és csak egy pollen mondjuk a parlagfű ellen kezeljük a beteget attól még a levegőben lévő többi pollenre allergénre ugyanúgy kialakul az allergiás reakció.
A legsúlyosabb, hagyományos terápia rezisztens esetekben a biológiai terápiák jelentik a legmodernebb fegyvert. Ezek a monoklonális antitestek célzottan blokkolják az allergiás gyulladásért felelős immunológiai útvonalakat (például az IgE-molekulákat, vagy az IL-4, IL-13 citokineket). A legújabb klinikai vizsgálatok szerint a biológiai szerek és az immunterápia kombinálása (AIT + biológikum) hozhatja el a jövő áttörését: a biológiai terápia gyors tünetmentességet biztosít és csökkenti a mellékhatásokat, míg az immunterápia elvégzi a szervezet hosszú távú immunológiai újrahangolását.