Az ekcéma a bőr gyulladásával járó nem fertőző betegség, amely bármelyik életkorban
megjelenhet. Az ekcéma hátterében a barrierfunkció romlása áll, akut és krónikus formáját
különböztetjük meg.
Akut esetben a bőr piros, viszket, apró, később nedvedző hólyagok jelennek meg, majd
vakarás hatására sebek, pörkök képződhetnek, melyet hámlás kísérhet.
Krónikus esetben tartós a gyulladás, hámlás, megvastagodott bőr, pigmentáció a jellemző.
A tünetek leggyakrabban a dörzsölésnek kitett helyeken jelentkeznek, a könyök és
térdhajlatokban, a nyak területén.

Kiváltó tényezők
Kiváltó tényezők alapján megkülönböztetünk exogén és endogén ekcémákat.
Exogén ekcémák külső tényezők által kiváltottak, allergének által, mint például a por, pollen,
állati szőrök. vegyszerek és fémek. Az irritatív kontakt ekcémát kémiai vagy fizikai
anyagok okozzák, a tünetek széle mindig éles, ott alakul ki, ahol a hatás érte. Allergiás
kontakt ekcémát bármilyen allergén okozhat, ez esetben a tünetek az érintkezés helyétől
szóródnak, általában 24-48 óra eltelte után alakulnak ki. Azonosítása allergia teszttel történik.
Endogén ekcéma esetén az egyedi hajlam, a szervezetben elszaporodó baktériumok vagy
gombák antigénjei okozzák a betegséget. Ebbe a csoportba tartozik az atópiás ekcéma,
amely genetikailag öröklődő, nem fertőző krónikus betegség, gyakran kombinálva jelentkezik
más allergiás betegségekkel (asztma, szénanátha). Általában gyermekkorban kezdődik,
kiütéses, száraz, viszkető bőr jellemzi.
Egyéb ekcémák
Szeborrheás ekcéma: Csecsemőkorban és felnőttkorban is előfordulhat, melyet a fokozott
faggyútermelődés, a faggyú összetételének megváltozása okoz. Csecsemőknél a hajas
fejbőrön zsíros, pikkelyes hámlás jön létre. Felnőttkorban gyulladásos alapon ülől, zsírosan
fénylő, szürkéssárga, korpás vagy lemezes hámlás jellemző. Kezelésekor a felrakódásokat 
urea tartalmú samponokkal, krémekkel le kell oldani, emellett bőrnyugtató, bőr kiszáradást
megelőző krémek használata ajánlott.
Kiszáradásos ekcéma: Az életkor előrehaladtával a faggyúmirigyek működése csökken,
ennek következtében dehidratáltság alakul ki. A száraz, hámló bőrt gyulladás kíséri.

Vénás eredetű ekcéma: krónikus vénás elégtelenség esetén alakul ki, az alsó végtagon
visszértágulat, bőrmegvastagodás. pigmentáció látható. Hámfosztottá válhat a boka körüli
vörös terület, lábszárfekély is kialakulhat. Kezelésekor a vénás keringés javítása a cél
kompressziós kötéssel. A gyulladás csökkentésére kortikoszteroid kezelés ajánlott.

Kezelés
Az ekcémák általában krónikus betegségek, kezelésük hosszadalmas. A tünetek
jelentkezésekor gyulladásgátló kezelés ajánlott, amely helyi szteroid vagy immunmoduláns
készítményekkel történik kúraszerűen. Antihisztaminok szedésével csökkenthető a viszketés.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos az esszenciális zsírsavak lokális pótlása,
ezáltal a bőrszárazság csökkentése az egész test területén. Napi kétszer ajánlott
alkalmazásuk. A tünetmentes időszakban is nagyon fontos a megfelelő ápolás, a hidratálók
rendszeres használata tünetmentes állapotot eredményezhet.

Tanácsok
 Mellőzzük a bőr vakarását, segíthetjük a köröm rövidre vágásával
 Puha, pamut ruházat viselése
 Lakás párásítása a fűtési időszakban
 Atkamentesítés a lakásban
 A bőr kiszáradásának elkerülése céljából rövid langyos vizes zuhanyzás ajánlott
 Kerüljük a szappanok, habfürdők használatát, használjunk olajtusfürdőt, amely
visszaállítja bőrünk hidrolipid-film rétegét.
 Súlyosbodó tünetek esetén mindig forduljunk orvoshoz.